Európa Zágráb

Zágráb Horvátország kulturális fővárosa is egyben, ahol számtalan kiállítás és múzeum található. A főváros legnagyobb színháza a Horvát Nemzeti Színház (Hrvatsko narodno kazalište), a legnagyobb koncertterme a Vatroslav Lisinski-koncertterem. Ezeken kívül a Matica hrvatska és a Horvát Irodalmártársaság képviseli a kultúrát a városban. Zágrábban több fesztivált is rendeznek: Zágrábi Filmfesztivál, Animafest, Nemzetközi folklórtalálkozó és az Eurokaz.

Dolac szabadtéri része a zöldség és gyümölcs birodalma, van itt dalmát füge, mandarin, friss mángold és paradicsom, ahogy a környékbeli dombokról származó alma és zöldségféle is. A tér alatt működik a vásárcsarnok. A húsok, péksütemények, savanyúságok, tejtermékek birodalma ez, ahol remek, friss tésztákra, minőségi házi tejfölre és friss sajtra is bukkanhatunk.

Zágráb ( horvátul Zagreb, németül: Agram, latinul és olaszul: Zagabria, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és a Zágrábi főegyházmegye székhelye az ország északnyugati részén, a Száva partján.

Zágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek:

Felsőváros

A Felsőváros (horvátul Gornji grad vagy Gradec) Zágráb történelmi központja. A középkorban alapították a Káptalandombbal együtt. Ebben az időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma itt található a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi városi közgyűlés.

A Szent Márk-teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században épült gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították. A középkorból maradtak meg a déli oldalon található 12 apostol szobra. A tetőn a történelmi Horvátország és Zágráb címere látható a 19. századból, amelyet Hermann Bollé és Friedrich von Schmidt készített. A harangtorony a barokk korból származik, a ma is működő harangokat  1841-ben tették be. A második legismertebb templom a Felsővárosban a Szent Katarina-templom, amelyet 1620-32 között építettek. Belül Antonija Quadrija által alkotott szobrok vannak 1732-ből. Az oltáron Szent Katarina és az alexandriai filozófusok láthatok. A templomban található képeket a szlovén Krištof Andrej Jelovšek készítette.

A templom mellett található egy korábbi kolostor, amely a  17. században épült, majd erre az 1980-as években ráépítettek. A Felsővárosban található még egy kolostor, a Szent Klára, amelyet a klarisszák alapítottak. Az egykori kolostorban ma a Zágráb Városi Múzeum működik.

A Felsővárosban számos barokk ház és palota van. A legismertebb a Vojković-palota 1764-ből, ma itt van a Horvát Történeti Múzeum. A múzeum a Matoševoj utca 9. alatt található. A palota barokk stílusa szemrevételezhető a kagylók motívumából is.  A másik palota a báni udvarban található Rauch palota, amely Horvátország kormányának a központja. A Ćirilometodska utca 3. sz. alatt található a Raffay-palota, ma ez a Horvát Naiv Művészetek Múzeuma, a közelben található a Zrínyiek rezidenciája. Az Opatijai utcában három barokk palota található még: Juršić, Bužan, Rauch-Sermage.

Az Opatija utca 10. alatt van a korábbi Kulturális Minisztérium épülete. Itt található az Arany udvar.

A zágrábi várnak számos bástyája és kapuja volt, ezekből csak a Kamenita-kapu maradt meg. Az északi oldalon található a Popov-torony, ma csillagvizsgáló. A Lotrščak-bástya, amelyről szép kilátás nyílik az Alsóvárosra. A bástya alatt halad el a Strossmayer-sétány és a zágrábi libegő.

 

Káptalandomb

Káptalandomb Zágráb másik történelmi központja, amely a zágrábi katedrális körül alakult ki. A zágrábi érsekség központja.

A zágrábi katedrális (más néven: Mária Mennybemenetele Székesegyház) nem csak a Káptalandombot uralja, hanem az egész várost. A katedrális elődjét Szent László király kezdte építtetni. Ez a templom a tatárjárás során elpusztult. Utána új templomot építettek, melyet a török veszély miatt falakkal és bástyákkal erősítettek meg. Az 1880-as földrengés után neogótikus stílusban építették át, – új harangtornyokat is kapott. Ezt az épületet is Hermann Bollé és Friedric von Schmidt alakították újjá. A középkori időkből a Szt. István-kápolna maradt meg a gótikus freskókkal. Az oltáron a Golgota  látható. A katedrálisban őrzik Szent László palástját. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint 1919-es újratemetésük óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter, akik a 19. századtól a horvát nemzeti szabadság szimbólumai.

A téren és a Kaptol utcában található a barokk stílusú kanonok-kúria, a ferences templom és kolostor. A templomon kívül az 1683-ban befejezett Szt. Ferenc-kápolna áll.  A Nova Ves utcában áll a barokk stílusú Szt. Ivan Krstitelj-templom.

A Felsőváros és a Káptalandomb között terül el a Dolac, a piactér, a Szűz Mária-templommal. Ezenkívül számos büfé, kávézó, étterem, bolt található itt.

Alsóváros

Az Alsóváros az urbanizált modern Zágráb központja. A 19–20. század fordulóján épült ki.

A fő és legnagyobb tere a Jelačić bán-tér. Valamikor piac volt, ma turisták kedvelt helye, sétálóterület és a téren több kávézó található. A téren található  Josip Jelacic bán szobrát, amelyet  1866-ban  állítottak, készítője Anton Dominik Fernkorn. (Eredetileg kardjával Magyarország felé sújtott, de mára elfordították.) A téren található még a Kolmár-palota, amely ma a Horvát Irodalmárok Társaságának székhelye és a Rado-ház.

A tér nyugati oldalán kezdődik az Ilica, a legismertebb zágrábi bevásárlóutca. Zágráb központjában számos sétálóutca található, ahol kávézók, éttermek és boltok kínálják áruikat és szolgáltatásaikat. A Bogovićeva utcában található az ismert Földszinti nap szobra, amelyet Ivan Kožarić faragott. Délre az Ilicától találahtó a Petar Preradović-tér. A téren található Petar Preradović szobra, Oktogon és az Első Horvát Takarékpénztár épülete, amely 1898 – 1900 között épült.

Az alsóváros ismert a modern épületeiről is és parkjairól is. Zágráb zöldövezete is itt található a Zöld patkó. A  19 század végén építette Milan Lenuzzi. A legrégibb park a Zrinjevac, amely hivatalosan a Strossmayer-tér. A park mellett van a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia épülete, amelyet  1884-ben Friedrich von Schmidt épített neoreneszánsz stílusban. A tér keleti oldalán található a Külügyminisztérium épülete és a megyei bíróság, az északi oldalon a Felsőtábla (bíróság) épülete. A nyugati oldalon történelmi épületek állnak: Vranyczany-palota, amely ma a Régészeti Múzeum és a Medaković-palota. A téren található a Priester-palotát és a Palace Hotelt is, amely a 19. század végén épült neobarokk stílusban, ill. itt található Milan Lenuzzi emlékháza is.

A Tomislav király téren található a király szobra. Az északi oldalon van a Művészeti Pavilon (1898), a déli oldalon pedig a főpályaudvar. Az épülettől keletre található Vlaho Bukovec festő háza és Feller háza. Zöld patkó déli oldalán van a Starčević tér a Starčević-házzal (1895), amely ma a városi könyvtár otthona. Itt található még az Esplanade Hotel (1924). Ebben a hotelben szálltak meg valamikor az Orient Express utasai. A hoteltől nyugatra húzódik a zágrábi Botanikus kert.

A Zöld patkó nyugati részében található a Marulić-, Mažuranić- és a Tito marsall tér. A Marulić téren emelkedik a szecessziós stílusú Horvát Állami Archívum (1910–13).

A Tito marsall téren áll a neobarokk stílusú Horvát Nemzeti Színház, amelyet 1894-95 között építettek és Horvátország legfőbb színháza. Az épületet I. Ferenc József király avatta fel. Előtte áll Meštrović szobra. Keletre van a Művészeti és Ipari Múzeum, a Horvát Iskolamúzeum. Tőle délre működik a Drámaművészet Akadémiája.

Az Alsóváros keleti részében, a Zöld patkótól keletre található a Horvát Nagyok tere, ahol a korábban tőzsdeként működő épület áll. Ma ez a Horvát Nemzeti Bank székhelye. A közelben található a Fasizmus áldozatainak tere.

Közlekedés

A horváth  autópályák többsége érinti a zágrábi körgyűrűt. Az ország legfontosabb autópályája az A1 – es autópálya, amely a fővárostól Dubrovnikig fog haladni. 2008 első felében még csak Splitig ért csak. A másik fontos autópálya az A3-as, amely Lipovacig tart az országban, azonban európai szinten ez az autópálya a X. korridor része, amely a Balkán felé tart. A harmadik fontos autópálya az A6 – os, amely Fiuméig halad. Ezen bonyolódik a főváros és a tengeri kereskedelem forgalma.

Zágráb a vasúti közlekedésben is nagy csomópont A város főpályaudvara a Zágráb főpályaudvar. A városban halad el az V. páneurópai vasúti korridor.

A zágrábi nemzetközi reptér, az ország legforgalmasabb reptere. Pleso falu mellett található. A ma is látható repteret 1959 – ben adták át.  2008-ban  új terminál létrehozásáról döntöttek. A városnak van egy kisebb sportreptere is.

Tömegközlekedés

Zágrábban villamos és autóbuszvonalak vannak csak, az elővárosokkal vasúti összeköttetés is van. Ezenkívül magántulajdonban levő taxikkal is utazhatunk városszerte. A városban a legfontosabb közlekedési forma a villamos (ZET), amelyet a Zagrebački holding d.o.o. birtokol.

Az első villamost 1910  augusztus 18-án állították forgalomba. Mára 116 km-re nőtt a vonalak hossza. Az autóbuszvonalak száma 120, amelyből 69 városi, 51 elővárosi.

A  zágrábi siklóvasút a Gornji grad és a Donji grad között közlekedik. 66 méter a hossza, ez a világ legrövidebb ilyen libegője, amely a tömegközlekedés része. 1890. november 8-án állították forgalomba, ma turisztikai látványosság inkább.

A Sjeme libegőt 1963. július 27-én adták át és  2007. július 1-jén állították le a közlekedést rajta, mivel egy modernebbet terveznek a helyére.

Zágrábban ma közel 1150 taxi üzemel a nap 24 órájában. Az első taxit a Jelačić bán téren állították forgalomba 1901. június 11-én.

Az elővárosi vasúti közlekedés is fontos, mivel naponta 70 ezer főt szállít. A legfőbb vasútvonal a Savski Marof-Zágráb főpályaudvar – Dugo Selo.

Közbiztonság

Európai viszonylatban Zágráb közbiztonsági helyzete az átlagnál jobb. Mindenhol, mindig biztonságban érezheti magát a turista. A zsúfolt tömegközlekedési eszközökön azért tanácsos óvakodni a zsebtolvajoktól (nincs belőlük sok). Kockázatot inkább a közlekedési fegyelmezetlenségek jelentenek, például motorkerékpárosok gyakran a járdán száguldoznak. Az úttesten való átkelésekkor pedig, kalkulálni kell arra, hogy az autóvezetők nincsenek tekintettel a gyalogosokra.

Egyéb hasznos információk

Mint minden nagyváros, Zágráb is nagy mennyiségű és változó minőségű és árú szállással várja az oda érkezőt. Ezért érdemes neten alaposan körülnézni!

 

 

Terület:
641 km²
Magasság:
158 m
Népesség:
792 875(2011)
Koordináta:
é. sz. 45° 48′ 37″, k. h. 15° 58′ 41″
Share on social networks
Üzlet
Hírlevelünk

Subscribe to our newsletter and get exlusive first minute offers straight into your inbox.

[contact-form-7 404 "Not Found"]
Close

Zágráb