Látnivalók

Látnivalók

Tápiószentmárton falu, Kincsem lovaspark

Szeretnék bemutatni nektek a Tápiószentmárton falut, ott már többször jártam. Legutóbb 2016-06-17- én jártam, és akkor fényképeztem!
Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17 – Kisbér, 1887. március 17) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló. A magyar lósport és lótenyésztés büszkesége, melyet a legyőzhetetlen „csodakanca” névvel, illetve Európában a „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” (jelentéseik magyar csoda) titulusokkal illettek.

Elérhetőség

Szeretettel ajánlom a leendő turistáknak a Tápiószentmártoni Kincsem lovasparkot! Hivatalos weboldalukat meg lehet látogatni, különböző szolgáltatásaikat meg lehet nézni! Nagyon színvonalasak!

http://www.kincsemlovaspark.hu/

Eleven emlékmű – A német megszállás áldozatainak emlékmű Budapesten

Az Eleven Emlékmű egy közösségi kezdeményezés által létrehívott „ellenemlékmű” és alulról építkező társadalmi mozgalom. A kormány által a budapesti Szabadság térre tervezett, majd megvalósított „ A német megszállás áldozatainak ” elleni tiltakozássorozat civil egyesületek által szervezett, részvételiségre és nyilvános párbeszédre építő köztéri akciósorozata. A tiltakozás azon a feltételezésen alapul, hogy az emlékmű történelemhamisítást tartalmaz, amennyiben szimbolikája úgy értelmezhető, hogy a korabeli magyar hatóságokat nem terheli felelősség a magyar holokausztért.
2013. december 31-én a második Orbán kormány kormányhatározatban döntött egy emlékmű létesítéséről a budapesti Szabadság téren, amely Magyarország 1944. március 19-én történt  német megszállásának kíván emléket állítani. A társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül meghozott döntés, illetve a nyilvánosságra került terv és műleírás számos tiltakozást váltott ki a társadalomból, a magyar és nemzetközi közélet különböző szereplőiből.
A német megszállás áldozatainak emlékműve (a médiában német megszállási emlékmű) a budapesti Szabadság téren felállított szoborkompozíció, amely azoknak az embereknek állít emléket, akiknek halála vagy meghurcoltatása Magyarország 1944-es német megszállásához köthető. Általánosabb értelemben az emlékmű „…arra hivatott, hogy kifejezze azt a fájdalmat és megpróbáltatást, amelyet szabadsága elvesztése miatt a magyar nemzet érzett és elszenvedett. Mindannyiunkat arra emlékeztet, hogy hazánk függetlenségének elvesztése tragikus következményekkel járt. Sok százezer ember életét követelte, és további millióknak okozott tengernyi szenvedést.”
Párkányi Raab Péter alkotása 2014. július 20-ra virradó éjjel állították fel. A kompozíció központjában Gábriel arkangyal, Magyarország patrónusa áll egy kannelúrás oszlop csonkján, behunyt szemmel, széttárt karokkal. Az egyik szárnya hiányzik, azt a testére csavarodó drapéria ellebbenő vége helyettesíti. Az angyal jobb kezében az országalma van, illetve éppen kihull a kezéből, amire a náci Németországot jelképező sas készül lecsapni. A sas jobb lábán „1944” feliratú gyűrű van. Az alakok egy tizenhárom, részben csonka oszlopból álló, hét méter magas, timpanonos kapuzatban állnak, amelyen „A német megszállás áldozatainak emlékműve” felirat olvasható, az egyik oszloptorzó felirata pedig „Az áldozatok emlékére”.
A szoborelemek felületét az esetleges vandalizmus megakadályozása érdekében antigraffiti bevonattal kezelték. A mű koncepcióját, szimbolikáját számos kritika és tiltakozó vélemény kifogásolta, és noha a kormányzat részéről további egyeztetéseket ígértek, az emlékművet mégis eredeti formájában állították fel avatás nélkül, a nyilvánosság kizárásával.

Budapest, Fiumei úti sírkert – Több, mint temető

Budapest, 2018-04-29, Fiumei úti sírkert
Én meglátogattam a híres nagy temetőt, ahol nagy államfők, politikusok, írók, költők, és más híres személyiségek nyugszanak. Rajtuk kívül még megtalálható szovjet katonák, 56-os magyar forradalmárok, magyar katonák is nyugszanak nagyon hatalmas parcellákban. Külön nagy érdekességként megemlítem, hogy valamikor fentiekben felsorolt élt emberek egymás melletti szomszédos parcellákban nyugszanak, és pedig egymással harcoltak, ellenségek voltak!
Bemutatom néhány fényképeimet, és a 3 részes 10 – 15 perc közötti videómat, nagyon érdekes helyeket, különlegességeket bemutatom a kedves érdeklődőimnek, kedves WHC tagjaimnak!

Magyarország, Margit szigetnek természeti szépségei

Tegnap kilátogattam Margit szigetre. Margit szigetnek természeti szépségeit, és az érdekességeit mutatom nektek fényképeimben, és a videóimban.
Rövid történelem:
A Margit – sziget, a Duna egyik szigete Budapest területén. Területe 96,5 hektár, hossza kb. 2 és fél kilométer, legnagyobb szélessége kb. 500 méter. A sziget teljes területe szabadidőpark, rajta szállodákkal, sportcentrummal, uszodával és stranddal valamint vendéglátóhelyekkel és egyéb látnivalókkal. Történelme igen gazdag, és már legalább a középkortól ismert.
A Margit-sziget eredetileg három szigetrészből állt, a fő szigetből, az ennek a déli csúcsánál elhelyezkedő Festő-szigetből (ismert még Budai- vagy Kis-szigetként is), és az északi csúcsnál lévő Fürdő-szigetből. A 20. század elejére a Festő-szigetet hozzákapcsolták a fő szigethez, a Fürdő-szigetet pedig elkotorták.
A korábban általános vélemény szerint a Margit-szigeten is lenniük kellett  római építményeknek, hiszen valószínűtlennek tűnt, hogy a rómaiak ne foglalták volna el a szigetet. A 19. században több kutató úgy vélte, hogy a sziget északnyugati és keleti partjánál valamint a Fürdő-szigeten látott vastag falmaradványok római eredetűek. A 20. században végrehajtott ásatások azonban nem igazolták ezt a feltevést, mivel a szigeten nagyon kevés római kori követ találtak, és valószínűleg azok is máshonnan kerültek ide. Ugyanakkor lehetséges, hogy a sziget csúcsainál lehettek az átkelést segítő római kori hídfőépítmények, még ha a nyomaik el is tűntek.
A Margit-sziget több jelentős esemény színhelye is volt, tudni, hogy IV. Béla sokat tartózkodott a szigeten, és 1266-ban itt kötött békét az ellene fellázadt V. István ifjabb királlyal, és itt halt meg 1270-ben. Margit egy évvel később, 1271-ben a kolostorban halt meg, V. István pedig újabb 1 év múlva, 1272-ben szintén a Margit-szigeten fejezte be az életét. Margitot és Istvánt az apácák templomában temették el. Ugyanebben az évben itt gyilkolták meg Béla macsói herceget. IV. László pedig az apácakolostorba záratta be feleségét, Anjou Erzsébetet 1288-ban pedig megtámadta a kolostort, hogy “elrabolja” onnan a nővérét, Erzsébetet, aki valójában egy új házasság miatt akarta elhagyni a zárdát.
A Margit-sziget hírét Szent Margit legendája alapozta meg. Miután már életében sok csodás történet keringett Margit, IV. Béla lánya, jámbor, önzetlen és önsanyargató életéről, 1270-ben bekövetkezett halála után nem sokkal, 1276-ban elkezdték a szentté avatásához szükséges vizsgálatokat és a tanúk kihallgatását. Ezek alapján állították össze a Margit-legendát a 13. században, aminek magyar nyelvű szövege Ráska Lea másoló apáca jóvoltából maradt meg, aki szintén a Margit-szigeti kolostorban élt a 16. század elején. Margitot már a 15. században a boldogok közé sorolták, de szentté avatására csak 1943-ban került sor. Ennek ellenére a sziget neveként már a 17. századtól előfordult a Szent Margit szigete elnevezés.
Jelentkezz be! Új Profil

 
×
 
×
FORGOT YOUR DETAILS?
×

Go up