Gyógy – termálfürdő

Lugas Hotel-Étterem-Wellness-Bowling

Én a Nyíregyházán 2011-06-09 és 11 között nyaraltam. Én a wellnes szállodát választottam, és ebben benne van a fürdő! Napközben pedig a városban túráztam.
Nyíregyháza Szabolcs – Szatmár – Bereg megye, székhelye,1990 óta megyei jogú város (előtte 1989 -től megyei város). Székhelye a Nyíregyházi járásnak is. Az ország hetedik legnagyobb városa, közel 120 000 lakossal. Dinamikusan fejlődő város. A térség gazdasági és kulturális motorja. Vonzó turisztikai célpont.
Az Észak – Alföld második legjelentősebb településének számít. A több mint 500, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.
 Szálloda csendes kertvárosi környezetben helyezkedik el, távol a város zajától, de mégis minden elérhető és könnyen megközelíthető. A négycsillagos besorolású komplexum első osztályú szolgáltatásokat kínál üzletemberek és turisták számára egyaránt. Az egész létesítmény légkondicionált, internet csatlakozási lehetőséggel lefedett. Minden szobában televízió, telefon, minibár szolgálja a vendégek kényelmét. Vendégek részére szálloda udvarán zárt parkolási lehetőséget biztosítanak.
Hotelben rendelkezésre álló, kikapcsolódást nyújtó lehetőségek szauna, pezsgőfürdő, élménymedence, billiárd, bowling, masszázs vannak.
 

Hotel Európa Gunaras***

2015 nyarán Dombóvárra mentem nyaralni 5 napra. Ez már a második dombóvári nyaralásomnak egy pár darab képemet felraktam. A szállásom Hotel Európa Dombóvár – Gunaras volt. Három csillag ellenére nagyon kiváló ez a hotel, nyugodtan mondhatom, hogy 5 csillagot megérdemelné, bár az étterem másik épületben van, nem hozzá tartozik! Külön étteremben nagyon kiválóan főznek a szakácsok, kitűnő, egészséges ételeket lehet enni! Természetesen benne van az árban, a kapott ételjegy kíséretével lehet odamenni az étterembe.
Dombóvár (németül: Dombowa) város, Tolna megyében, a Dombóvári járás székhelye. Dombóvár Tolna megye második legnagyobb települése, a megyeszékhely, Szekszárd után.
A gyógyfürdő alatt rejtőző magas fluorid tartalmú alkáli hidrokarbonátos vizet már 1973-ban feltárták. Az azóta is kiváló minőségű gyógyvízzel 22 féle kezelést tud biztosítani a fürdő vendégei részére. Ezáltal nem csak a régióban, de országosan is kimagasló színvonalat nyújt látogatói számára a gyógy- és termálfürdők között.
A gyógyító víz ideális mozgásszervi betegségek, gyomor- és bélbántalmak, nőgyógyászati-, fogíny-, és szájbetegségek kezelésére, de eredményesen alkalmazzák bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozások kezelésében, valamint a bőrgyógyászat területén is.
A gyógyfürdő egész évben várja vendégeit a hagyományos wellness termál- és gyógyászati szolgáltatásaival. Illetve nyáron a kültéri strandfürdő 7 medencével és csúszdaparkkal üzemel.
Az egész család számára kikapcsolódást ígér a medencék változatos kínálata: úszómedence, strandmedence, trambulinmedence, élménymedence, gyermek kalandmedence, illetve kettő gyógyvizes ülőmedence.
 

Gyulai várfürdő

2015 augusztusában a barátommal elmentünk kirándulni 1 napra Gyula városba. Gyulai várfürdőben megfordultunk.
A Várfürdő gyógyászati részlege 1968-ban nyílt meg. Ugyanebben az évben az I. számú termálkút vizét gyógyvízzé nyilvánították. 1971-ben az akkori Egészségügyi Minisztérium a Gyulai Várfürdőt gyógyfürdővé minősítette. 2002-ben a Széchenyi Terv keretében a teljes gyógyászati részleg felújítására is sor került. Így, a ma idelátogató betegek a 21. század elvárásainak megfelelő környezetben gyógyulhatnak. Az I. számú termálkút vize a nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvizek családjába tartozik. Mint ilyen, kiválóan alkalmas különböző mozgásszervi, ideg- és bőrgyógyászati panaszok enyhítésére.
Gyula városának már a török uralom előtt volt hideg vizes fürdője. 1518-ban már oklevél rendelkezett arról, hogy azt a plébánosnak kell rendben tartania. A török időkben természetesen felvirágzott a fürdőkultúra, Evlia Cselebi török utazó Gyulán már 11 fürdőről tett említést. 1722-ben Franz Rosenfeld metszetén pedig már ábrázolta is a török fürdőt.
A törökök kiűzése után a leghosszabban működő gyulai gőzfürdőt Popp Alajos építette 1887-ben, itt már 12 kád és egy artézi kútról táplált közös medence is várta a nemek szerint elkülönített fürdőzőket. Szabadtéri fürdőből több is működött a városban már a XIX. század végén, de az uszodaépítést szorgalmazó törekvések sikerére még várni kellett pár évtizedet.
Két gyulai építőmester kezdeményezésére a mai Várfürdővel szomszédos csatornaszakaszon 1930. július 31-től kapott működési engedélyt a Partfürdő, mely az Élővíz-csatornából szádfallal lekerített 60 x 12 méteres partszakasz volt. Akkoriban a város más helyein kifejezetten tiltották a fürdőzést. A világválság és a háború viszontagságai a Partfürdőt sem kímélték, ezért a ’40-es években már szóban forgott egy mélyfúrású kút ötlete. Olyannyira, hogy 1942-ben a kastélykertben létrehozandó üdülőtelep és gyógyfürdő céljára az Almásy-család megalapította a Gyulai Fürdő és Üdülő Részvénytársaságot, amelynek a grófi család még kölcsönt is folyósított a fúrási munkák elkezdéséhez. Az 1943-ban megkezdett és a korabeli dokumentumok szerint végül szakszerűtlenül végzett kivitelezés, valamint a történelem további viharai (államosítás, megyeszékhely áthelyezése Gyuláról) többször megakasztották a kútfúrást. Ebből a megtört lendületű kútból csordogáló 29 fokos vízből 1951-re mégis megtöltötték és átadták az „Abaházi bácsi bütyökáztatója” mellé épített 33 1/3 méteres úszó- és műugró medencét.
De a gyulaiak – kitartó emberek lévén – nem adták fel a gyógyfürdő köré szőtt terveiket. 1957-ben a Városi Tanács határozott a gyógyfürdő létesítéséről, egy évvel később ünnepélyes keretek között megkezdődött a mélyfúrás a Lovarda szomszédságában. A gyulai termálvizet először 1958. szeptember 17-én pillanthatták meg a várakozással telt, érdeklődő tömegek. Ez az alkáli-hidrogén-karbonátos termális ásványvíz képezi ma is – a kapuit 1959. május elsején megnyitó – Gyulai Várfürdő alapját. A névadást pedig az akkori pályázatot megnyerő gyulai tanulóknak köszönhetjük. Az első termálmedencét pedig az egykori Partfürdő medencéjének átépítésével üzemelték be, immár a híres, sárgás barna gyulai termálvízzel feltöltve.
Már az első fürdőszezon nyilvánvalóvá tette, hogy mihamarabb új medencékre és öltözőkre van szükség. 1960-ban már újabb kutat, egy sekélyebb strandmedencét is átadtak, így nem meglepő, hogy már a második évében 250 ezer látogatója volt a fürdőnek. 1961 nyarára elkészült három új gyermekmedence és két ülőpados gyógymedence is. 1963-ban hozzákezdtek az 1833-ban épült grófi Lovarda átalakításához, ezzel kezdetét vette a fürdő fejlesztésének második szakasza.
1965-re elkészült a Lovarda és a téli fürdő, s még ugyanebben az évben az akkori Egészségügyi Minisztérium üdülőhellyé nyilvánította Gyula belterületének körülhatárolt részét. Ez az év igen fontos mérföldkő volt a Várfürdő életében, hiszen gyógykezelési célokat is szolgáltak az addig csak tisztasági fürdőként használt kádak és medencék is. Az 1967-ben készített ötéves tervben már egy 50 méteres uszoda, egy pezsgőfürdő medence és egy hullámmedence építéséről volt szó. A terveket csak erősítette, hogy az I. kút termálvizét 1968-ban gyógyvízzé, ’71-ben pedig a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánították.
A ’70-es évek elhozták a Várfürdő aranykorát, 1970-ben már 550 ezer látogatóval büszkélkedhetett, és ekkor indult igazi hódító útjára a gyulai úszósport is. 1972-ben beüzemelték az V. számú termálkutat is, és átadták az 50 méteres uszodát, és Gyula volt az ország első városa, ahol bevezették a minden gyermek számára kötelező úszásoktatást.
1981-ben készült el a csúszdás medence és az ikonikussá vált árnyékoló faszerkezet a I. gyógymedence fölé, majd 1984-ben a ma kupolás wellnessként ismert fedett fürdőt is birtokba vehették a vendégek. Ünnepélyes eseményként 1985-ben gyógyhellyé nyilvánította a Népjóléti Minisztérium a fürdő környékét, amit egyértelműen a gyógyvíz alapozott meg. A nyolcvanas években több műszaki korszerűsítés is történt, új vendéglátó és kereskedelmi egységekkel is bővült a fürdő, zajlott a parkrendezés és a közlekedési útvonalak modernizálása is.
A ’90-es évek politikai viharai a Várfürdőt is meg-megérintették, jelentős fejlődést ez az évtized nem hozott. 1999-ben egy több lépésből álló fejlesztési ütemterv készült, az új évezred ennek megvalósításáról szólt. A Széchenyi I. projekt keretében sor került gyógymedencék felújítására, a fűtésrendszer modernizálására. 2002-ben már a mai helyén és nagyrészt a jelenleg is működő eszközparkkal kezdte meg működését a gyógyászat. Ekkor alakították át a kupolás fedett fürdőt forgatott vizű wellness fürdővé, és szintén ez az év hozta el a legkisebbeknek a gyermek víziparadicsomot, a csúszdás medence kamikaze és óriás csúszdát kapott.
2004-05-ben a Széchenyi II. projekt célja már a Lovarda teljes rekonstrukciója és a Polip medence megépítése volt. Átalakították az uszodát, és új pénztárak épültek a Fahídon és a Kőhídon is. Az évtized vége szintén a fejlesztésről szólt, a Castello Szaunapark európai színvonalú kültéri szaunaházakkal, beltéri szaunákkal, gőzkabinnal és pihenőterekkel és szaunakerttel nyitott meg 2009 decemberében.
A Várfürdő történetének legnagyobb léptékű beruházásáként épült fel 2013 karácsonyára az új családi élményfürdő, az AquaPalota, amely különleges családbarát szolgáltatásaival és környezettudatos műszaki megoldásaival teljessé tette a fürdő kínálatát. Az AquaPalotához kapcsolódóan megújultak az öltözők, a beléptető rendszer, és a főbejárat is új természetközeli harmóniát idéz.
 

Gyulai várfürdőról videó

Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont

2018-06-20-án kiutaztam Ceglédre, hogy kikapcsolódjak a sok munka után. Kedvenc helyem ceglédi termálfürdő, minden nyáron rendszeresen szoktam kimenni.
Az 1990-es évek elején próbafúrásokat végeztek Cegléd város határában, melynek eredményeként 1000 méteres mélységből 54°C-os melegvíz tört a felszínre. Az izgalom és az öröm indokolt volt, a laboreredmények igazolták a várva várt hírt. Termálvíz!
Nátrium-klorid-hidrogénkarbonát, valamint fluorid és jodit gyógyvizek csoportjába tartozik, mely kiválóan alkalmas: mozgásszervi, reumatikus, betegségek és az idegpályák rehabilitációs kezelésére
A gyógyvízzé nyilvánítása 2004 júniusában megtörtént. Felvetődött a hely gyógyhellyé nyilvánításának gondolata, mert a klimatikus, időjárási és környezeti viszonyok jó alapot teremtenek erre.
A képviselő-testület úgy határozott, hogy saját beruházásként valósítja meg terveit. 2001-ben a Széchenyi terv keretében ehhez még több mint 700 millió forintos támogatás is hozzájárult. Így a Fürdő-beruházás volumene meghaladja a 2,5 milliárd forintot.
2002 tavaszán 38000 m2 összterületen, útjára indulhatott egy régóta dédelgetett álom.
Kül- és beltéri medencék: a gyógymedencéktől a látvány-medencékig, a gyermekmedencéktől az úszómedencéig, összesen tíz medencével, közel 1400 m2 vízfelülettel biztosítja a gyógyászati és wellness programokat.

 

A több szintes fedett épületben egész éves nyitva tartással: élménymedence, két ülőmedence és egy gyermekmedence, gyógytorna medence, súlyfürdő, tangentor-kádak, tornaterem, gyógy- és wellness masszázs, fizikoterápiás kezelések, szauna szolgálja a gyógyulást, a felüdülést, a kikapcsolódást.
19000 m2 virágos park és ligetes sétány csábít barangolásra.
Dísztó, sportpályák, játszóterek kínálják sport, animációs és kulturális programjait. Az étterem hangulatos teraszáról remek kilátás nyílik az egész fürdő területére. Az érdeklődőket városi kulturális programok, a kirándulni vágyókat lovaglás, borkóstolás, gasztronómiai túrák kényeztetik.
A Ceglédi Termálfürdő 2003. május 1-jén nyitotta meg kapuit, a strand ünnepélyes átadására 2003. június 21-én került sor. Cegléd város képviselő testülete 2003. október 11-én döntött 300 férőhelyes szálláshely létesítéséről, illetve a Fürdő mellett egy 17 csúszdás AQUAPARK létrehozásáról, melyek átadására 2005-ben került sor.
Ceglédet méltán nevezhetjük Pest megye egyik legkiválóbb termál adottságokkal rendelkező városának. A Ceglédi Gyógy- és Strandfürdő megteremtésének bázisát a több mint 1000 méteres mélységből feltörő 54°C-os termálvíz szolgáltatja, melyet 2004-ben gyógyvízzé nyilvánítottak.
Nátrium-klorid-hidrogénkarbonát, valamint fluorid és jodid gyógyvizek csoportjába tartozik, mely kiválóan alkalmas: mozgásszervi, reumatikus, emésztőszervi, bőrgyógyászati betegségek és idegpályák rehabilitációs kezelésére. A fürdőkúrák ingere az immunrendszer védekezőképességét is aktiválja.
 
Jelentkezz be! Új Profil

 
×
 
×
FORGOT YOUR DETAILS?
×

Go up